A 350 kilogramm súlyú jegesmaci Oroszországban született, és mivel elérte a tenyész érettséget, a kitűnő genetikai adottságokkal rendelkező állatot a Nyíregyházán egy éve élő fiatal jegesmedve fiú és egy idősebb nőstény mellé helyezték. Szerencsére az idősebb nősténynek már többször volt kölyke, így remélik, hogy jó hatással lesz a fiatal párra és azoknak hamarosan utódik születik.
Sznyezsana hamar beilleszkedett a csapatba és szemmel láthatóan ő lett a legdominánsabb egyed a Sarkvidék élővilágát bemutató kifutórendszerben. A két régebben itt élő állat is hamar elfogadta, leginkább Fiete, a tavaly érkezett fiatal hím kerülgeti leendő menyasszonyát, akivel gyakran fürdenek együtt üvegfalú medencéjükben.
A termetes medvelány igen jó étvágyú, napi menüje hasonló a társaiéhoz, azaz napi 7 kg tengeri halat , vagy 3-4 egész csirkét fogyaszt, melyet vörös hússal egészítenek ki gondozói.
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek: nemzetközi tenyészprogram keretében helyezi ki őket, mivel az állatkerti jegesmedve-állománynak fontos szerepe van a faj fennmaradása szempontjából. A Világ Állatkertjeiben összesen 208 jegesmedve él, Magyarországon pedig tenyészpár csak Nyíregyházán látható.
A Nyíregyházi Állatpark jegesmedvéket bemutató területe jelenleg két nagy kifutóból, a háromszáz négyzetméteres medencéből és a légkondicionált barlangból áll, de a tervek szerint továbbfejlesztésre kerül, hogy egy Európában egyedülálló sarkvidéki bemutatóban lehessen megtekinteni az Arktisz és az Antarktisz élővilágát. A 3.5 milliárdos beruházás a tervek szerint 2018 őszén indul el és 2019 végén fejeződik be.
A jegesmedve ( Ursus maritimus) testfelépítése tökéletesen alkalmazkodott a hófödte tundrán való élethez. Enyhén ívelt lábával, öles lépteivel hatalmas távolságokat képes megtenni, és a medvék között egyedülálló módon rendelkező talpszőrzetének köszönhetően – mely hőszigetelésen kívül egyfajta csúszásgátlóként is szolgál - biztonságos a mozgása a jégen is. Az Északi-sarkkör vidékén él, ahol a térség valóságos embléma állatává vált.
Bár a fajnak nincs természetes ellensége és remekül alkalmazkodott a zord körülményekhez, egyedszáma napról-napra csökken. Élőhelyét veszély fenyegeti; a globális felmelegedés miatt az Északi-sark jege folyamatosan olvad, így egyre szűkül a természetes élettere, és rohamosan csökken a természetes táplálékbázisa is, ráadásul mivel csúcsragadozó, a táplálékláncban felhalmozódó szennyező és mérgező anyagok is populációi számának csökkenését eredményezik. Jelenleg 20-25.000 egyed él belőle a világon, az IUCN ( Természetvédelmi Világszövetség) így a sebezhető kategóriába sorolta.